Beszámoló - Balázsáldás Szentantalfán és a Tihanyi Apátsági zarándokút

cikk, szerző: sodi

Beszámoló a 2020. 02.01-én megrendezésre került ’Balázsáldás Szentantalfán és a Tihanyi Apátsági zarándokút’-ról 

A buszos zarándoklat, ha nem is annyira intenzív fizikailag, mint egy sportzarándoklat, de határozottan fizikai aktivitást nyújt és ugyanolyan zarándokélményt, mint testvérei, a kerékpáros, gyalogos vagy vízi változata. Remek példa erre az alább bemutatásra kerülő élmény, ahol például a Tihanyi Apátsághoz is fel kellett jutni, márpedig számos útra kelőnek ez is jelenthet kihívást. Alább következzen egyik kedves résztvevőnk érzékletes beszámolója, amely arra is rávilágít, milyen sokrétű feladatokat vállalnak önkéntes vezetőink: 

„Az indulás: 07:00 Budapest, Blaha Lujza tér, a Corvin Áruház előtti parkoló volt, itt találkoztunk, mindannyian eljöttünk.

A buszon ellenőriztem a létszámot, és aláírattattam mindenkivel a jelenléti ívet, valamint a Mária-út zarándokkönyveket. A bemutatkozás után, ami elég jól sikerült úgy érzem, kihúzta mindenki az őrangyal feladatainak alanyát, melyet a többség igen mulatságos és újszerű játéknak tekintett.

Fél 10-kor megérkeztünk Tihanyba, 10 órakor nyitásra a látogatóközpontnál találkoztunk az idegenvezetőnkkel az apát úr titkárnőjével, aki nagyon kedves és segítőkész volt. Jó választás volt vele együtt az apátság megtekintése, mivel igen tájékozott volt és olyan információkat, érdekességeket is közölt velünk, amelyeket egy hagyományos idegenvezetés alkalmával nem említenek meg.

A téli Balaton panorámájának megtekintése után indultunk Szentantalfára. Itt kalandos módon, csak találomra tudtunk a domboldal alatt parkírozni, ahol a Szent Balázs templomrom volt. Így egyenesen a legrövidebb úton vágtunk neki a hegynek, néhol szőlős kerteken, lugasokon és magánterületeken átvágva egyenesen felfelé. Sajnos egyeseknek, akiknek a lábával vagy gerincével probléma volt, azok számára nehéznek és néhol meredeknek tűnt az út.

Délután 1 órára felértünk a templomromhoz, ahol igen sok ember, 150-200-an is lehettek, már gyülekeztek a szabadtéri szentmisére.

A környező falvakból, Szentantalfa, Tagyon, Balatoncsicsó, Szentjakabfa polgárai és elöljárói is képviseltették magukat.

Tál Zoltán atya tartotta a szentmisét, gyertyaszentelés után a torokbetegségek ellen védő Balázs-áldást is megkaptuk. 

A hegyről lefelé a szépséges Balaton-felvidék és a Balaton panorámája tárult elénk, amint a borospincék mellett elhaladtunk, így 6-7 km-es túrautat is megtettünk a szerpentinen lefelé.

Délután 4 óra körül érkeztünk Nagyvázsonyra, ahol a polgármester úr fogadott minket az Igáslócentrum Látógatóközpontban, amit csak a mi kedvünkért kinyitott. Az ízletes estebéd, a finom pörkölt mellé a Balaton-felvidéki zamatos olaszrizling borkostolásra is volt alkalmunk. 

Az étkezés után bemutatót tartott részünkre az Igáslócentrum létrejöttéről, céljairól, feladatáról és igen érdekes lovas programjairól. Ezek közül igen érdekes lehet a Mária Út egyesület részére, a keresztény zarándokok számára szervezhető többnapos, fogatos erdei kocsikázás, ősi keresztény templomromok és kegyhelyek érintésével.

Ezután még két érdekes rövidfilmet is megtekintettünk a látógatóközpontról, valamint érdekes lovas kifejezések eredetéről, mindennapi használatának jelentéséről. 

A hazafelé úton elmondtunk egy Rózsafűzér imát és kértem, hogy mondják el tapasztalataikat a zarándokúttal kapcsolatban. Eleinte igen heves ellenkezést váltott ki a kérésem, gondolom a fáradtság már jelentkezett náluk, de később többen is előre jöttek és hála Istennek igen pozitív élményeikről számoltak be.

Remélem sikerült a kedves zarándok testvérek figyelmét lekötni és tartalmas, élményekben gazdag szombati kirándulást szerveznünk a részükre.

Én személy szerint köszönöm a lehetőséget a Mária Út egyesületnek és a továbbiakban is szívesen vállalok önkéntes zarándokutak vezetését, szervezését, amennyiben segíteni tudok.

Köszönettel,

Teleki Sándor”

(magyarázat: Szent Balázs napján, február 3-án két gyertyával adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen)