Elmélkedések a rózsefüzérhez
cikk, 2020.04.07. 13:34, szerző: sodi
Zarándoklásunk minden napján rózsafüzért is mondunk. Annak idején Szent II. János Pál pápa, amikor bevezette a Világosság rózsafüzért, egyúttal erősen ajánlotta, hogy az egyes titkok előtt hangozzon el elmélkedés.
Székely János püspök atyát megkértük, hogy a Mária Rádió és a Mária Út számára írjon ilyen elmélkedéseket. Örömünkre ez elkészült és az utóbbi hónapokban már „teszteltük” is.
I. Örvendetes rózsafüzér
4. Akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál
Az öreg Simeon boldog. Azt mondja, most már boldogan halok meg, mert megláthattam a Világ Üdvözítőjét. Az emberi élet célja az, hogy megismerjük, befogadjuk a Teremtőnket, beteljünk az Ő szépségével, jóságával, kezünkbe fogjuk és átöleljük Őt. Milyen szép egy olyan idős embert látni, akiben a szeretet, az alázat, a hála kristályosodott ki.
Aki nem vár el senkitől semmit, nem háborodik fel a hálátlanságon, aki derűsen sugározza mindenkire a jóságát. Milyen áldás az ilyen idős ember az egész családja és a világ számára! Azonban milyen szomorú olyan idős embert látni, akiben az akarnokság, az önmaga körül forgás, a keserűség kristályosodott ki. Milyen nagy nehézség az ilyen idős ember a családja és a világ számára!
Uram, áldd meg az idős embereket! Segítsd őket, hogy olyanok legyenek, mint Simeon! Segítsd őket, hogy hálásan, örömmel zárhassák karjaikba a Világ Üdvözítőjét!