Mária Maratonnal érintett kegyhelyek

A Máriapócsi kegytemplom A második könnyezés után a zarándokok növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a Szűzanya könnyező képéhez érkezőket, ezért indokolttá vált egy új templom építése. Az építést Bizánczy Gennadius György bazilita szerzetes előljáró kezdte meg, majd Oslavszky Mihály Mánuel püspök folytatta és elkezdte a mai kolostor építését is. A Szent Mihály tiszteletére fölszentelt jelenlegi templom 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban. A két hagymakupolás tornya a korábbiak megmagasításával 1856-ban készült el. A templom külsejét 1893-96-ban, illetve 1991-ben újították fel. A kereszthajó alatti kriptában görög katolikus püspökök, papok és adományozók nyugszanak. Az ikonosztázion 1785-88 között épült, képeit 1896-ban újakra cserélték A Kegyoltár és a Jézus-szíve oltár a XVIII. század utolsó harmadában készültek. Majd a XVIII-XIX. század fordulóján készült Nagy Szent Bazil-oltárral együtt a XIX végén, és 1945-ben átalakításra kerültek. Ekkor került a kegykép az ikonosztázionról a jelenlegi helyére. A templom művészi képekkel való kifestését Boksay József és Petrasovszky Emánuel végezte 1944-45 -ben. 1948-ban XII. Piusz pápa a máriapócsi kegytemplomnak basilica minor címet adományozott. Máriapócs és a magyar görög katolikusság történelmének kiemelkedő napja 1991.augusztus 18. volt. Ekkor a Magyarországot meglátogató boldog emlékű II. János Pál pápa bizáci szertartású Szent Liturgiát végzett a kegykép előtt, magyar nyelven, több százezres hívő sereg jelenlétében. 2005. december 3-án Dr.Erdő Péter bíboros kegyhelyünket nemzeti szentéllyé nyilvánította. 2009. február 7-én több ezren kísértük a Kegyképet Hajdúdorogra, hogy a Kegytemplom felújítási munkái alatt ott őrizzék, majd szeptember 5-én szintén gyalogos zarándoklat keretében közel tízezer ember hozta haza a Szűzanya drága képét, ami mindekképpen be fog vonulni történelmünk legmaradandóbb pillanatai közé.